Biztosítható vagyontárgyak
Épületek, építmények:
Állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény)
Nyaralók: nyaraló, hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya, stb.
Melléképületek I.: nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek pl.: garázs, kamra, ól, terménytároló, pincerekesz stb., amelyek a főépülettel (lakóház, nyaraló) megegyező kockázatviselési címen állnak.
Melléképületek II.: a főépülettől eltérő címen található melléképület (pl. garázs).
Építmények (pl. a főépülethez tartozó járdák, kerítés, medence, stb.) FONTOS tudni, hogy a biztosítók többsége kizárja a biztosítható vagyontárgyak köréből, a még építés alatt álló épületeket és a bennük elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő, segéd- és kiegészítő anyagokat. Az építés idejére az úgynevezett Építész Szerelés Biztosítást javasoljuk.
Ingóságok:
Általános háztartási ingóságok:
Mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak tulajdonát képezi, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett, nem beépített vagyontárgyak, amelyek a háztartás vitelhez szükségesek a biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Példák (a teljesség igénye nélkül): bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, lámpák, elektorakusztikai berendezések, konyhagépek, barkács és kerti eszközök, ruházat, könyvek, játékok, élelmiszerek, kemping felszerelés, szobanövények, sport- és hobbifelszerelés, poharak, üvegáruk, edények evőeszközök stb.) Amennyiben bizonytalan a biztosítási összeg helyes meghatározásában kérjük, töltse ki a következő űrlapot, mely segítségére lesz értékeinek felmérésében.
Kiemelt értékű ingóságok:
Ebbe a vagyoncsoportba kérjük feltüntetni a 150,000,- Ft egyedi értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékeket, berendezéseket, hangszereket (pl.: tv, videó, kamera, hifi, számítógép-konfiguráció). Ide tartozik a 150,000,- Ft érték feletti karóra (nem nemesfémből) illetve azon gyűjtemények, amik az értékőrző ingóságok vagyoncsoportból kimaradtak (pl.: CD, LP gyűjtemény).
Értékőrző ingóságok:
Értéktárgyak az olyan ingóságok, amelyek lakásban való tartása általánosan elfogadott, de egyedi nagy értéket képviselnek, és általában értékőrző tulajdonsággal rendelkeznek. Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a nemesfémek, gyűjtemények, képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valódi szőrmék, antik tárgyak.
Nemesfémek:
Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült tárgyak funkciójuktól függetlenül. Ebbe a csoportba tartozónak tekintjük a féldrágaköveket, illetve az annak felhasználásával készített tárgyakat is (achát, türkiz, rózsakvarc, onix, jade stb.).
Gyűjtemények: (pl. érme és bélyeggyűjtemény)
A gyűjtemény alapfeltételei: értékhordozó, minimum 20 darab katalogizált, azaz tételesen felírt, szakszerűen, minden fontos adatot tartalmazzon, és a leírás mellékletként a biztosítási szerződésben szerepeljen
A biztosítási szerződés szereplői: szerződő, biztosított, kedvezményezett
Szerződő:
A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekeltek köthetik meg, illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti. Ennek megfelelően a biztosítást magyar állampolgárokon kívül gazdálkodó szervezet, társasház, lakásszövetkezet, illetve külföldi állampolgár is megkötheti.
Biztosított:
Épületek, építmények vonatkozásában: a kötvényen név szerint feltüntetett tulajdonos, lakásbérlő, bérlőtárs, társbérlő, a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakása darabszámának arányában,
illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet. Ingóságok vonatkozásában: a kötvényen név szerint feltüntetett személy,
azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában vele állandó jelleggel együtt élnek (Ptk.685.§ b, pont). Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér.
Hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Kedvezményezett:
A biztosított jogosult a szerződésből eredő szolgáltatásokra kedvezményezettet megjelölni. Jellemzően a banki hitellel finanszírozott lakásépítés vagy vásárlás esetén kell a hitelt nyújtónak a kedvezményezettségét záradékolni a biztosítási kötvényben. Az ilyen esetekben a mindenkori hiteltartozás erejéig a bank a kedvezményezett.
Hogyan határozzuk meg a biztosítási összeget?
A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. /Aránylagos (pro-rata) kártérítés: a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Példa: az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió Ft, a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg 10 millió Ft. Ez 50%-os alulbiztosítottságot jelent, azaz egy 1 millió forintos épületkár esetén csak 500eFt-ot fog megtéríteni a biztosító./
Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása
A biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk. Az ingatlan értékének meghatározásánál a forgalmi érték nem irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítési költséget kell reprezentálnia. új, nívósabb kivitelű épületnél, a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően, esetleg magasabb biztosítási összeg alkalmazása indokolt lehet. A javasolt egységár alkalmazása nem kötelező! A biztosítási összeget a biztosított határozza meg, vállalva annak következményeit.
Ingóságok értékének meghatározása
Az ingóságok értékének meghatározása a biztosított feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok, egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók. A biztosító azonban javaslatot tesz az egy négyzetméterre jutó ingóságérték meghatározásával. A program által felkínált biztosítási összeg csak általános és tájékoztató jellegű.
Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a betöréses lopás kockázatát?
Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) meghatározza azon vagyonvédelmi követelményeket melyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázat vállalásához. (részletesen) Az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket határoznak meg a biztosítók.
Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet a különböző biztosítók, amennyiben a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább, az un. minimális mechanikai védelem előírásait. Az ilyen alap védelem mellet ugyanakkor a biztosító által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit is viszonylag alacsony, átlagosan 2-3 millió forint, de szórás jelentős 1,5-8 millió forint. Természetesen a biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet többre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt.
Lakás biztosítás feltételei biztosítónként:
skw: lakásbiztosítás
Társasház biztosítás
A teljes körű társasház biztosítás, társasházak a lakóparkok a lakásszövetkezetek számára, az épületszerkezet egészére nyújt vagyon és felelősségbiztosítási fedezetet a teljes épületre, beleértve az épület falazatát, födémszerkezetét, az épületgépészeti részeket (vízcsövek, csatornahálózat, elektromos vezetékek). Azonban módjában áll a közösségnek olyan biztosítást kötni, mely kizárólag a közös használatban lévő területrészekre vonatkozik. Véleményünk szerint ez nem a legmegfelelőbb megoldás. Ár-érték arányban a társasház egészére kötött biztosítás ugyanis jobban megéri a lakóközösségnek.
Ki lehet a biztosítás szerződője?
A társasház, lakásszövetkezet, lakóközösség megbízottja( közös képviselője).
Milyen szolgáltatásokat tartalmaz a társasház biztosítás?
A társasházbiztosítás vagyonbiztosítási fedezete általában a legtöbb biztosítótársaságnál az alábbi káreseményekre nyújt fedezetet: tűz, elektromos tűz, robbanás, közvetlen és közvetett villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése, légijármű ütközése, földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, vihar, a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászáron, ill. a vihar okozta falazati résen keresztül a viharral együttjáró csapadék által okozott kár, jégeső, hónyomás, árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése, a szerkezetileg beépített és a nyílászárók üvegezésének törése és repedése. Néhány biztosító kínál olyan terméket is amelyből hiányozhatnak alapvető kockázati elemek, de ezeket mi nem javasoljuk. A lakóközösség, társasház biztosítás, biztosítási összege az irányadó abban, hogy az adott biztosító mennyit fizet, ha az épület teljes egészében megsemmisül, például egy hatalmas vihar vagy földrengés következtében. Minden egyéb kár a biztosítási összeg %-os arányában értelmezhető.A felelősségbiztosítási (épülethasználói) fedezet esetében a biztosító megtéríti az idegen harmadik személynek okozott személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított, mint a biztosított épület tulajdonosa, használója kártérítési kötelezettséggel tartozik. Manapság már az a biztosító aki piacképes termékkel akar jelen lenni a társasház biztosítási piacon, az bővített felelősség biztosítást épít a szolgáltatásába. Ez annyit jelent, hogy nem csak idegen személynek, hanem a lakók egymásnak okozott kárait is megtéríti. (gyakori példa erre, ha a fölöttünk lévő szomszéd beáztat minket a mosógépe meghibásodása miatt)A vagyon- és felelősségbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző kiegészítő kockázatokat a Társasház vagy Lakásszövetkezet határozza meg, így a biztosítási szerződés által nyújtott szolgáltatások köre a kívánt módon szélesre vagy szűkebbre szabható.
Milyen kiegészítők köthetők a társasház biztosításhoz?
A Társasház Lakásszövetkezet döntése alapján, külön díj megfizetése mellett kiegészíthető a biztosítási fedezet betöréses lopás és rablás elemekkel. Biztosítási fedezet alá vonhatók a közös tulajdonú ingóságok, meghatározott feltételek teljesülése esetén pedig a közös tulajdonba tartozó kültéri központi antenna berendezés is biztosítási védelem alá vonható.Rongálási (vandalizmus) károk kiegészítő biztosításával megtérülnek a betöréses lopás, rablás vagy annak kísérlete során okozott járulékos rongálási károk, a kaputelefonokban, elektromos kapukban és liftekben keletkezett rongálási károk a választott fedezet mértékéig.Különleges üvegek kiegészítő biztosításával biztosíthatók a közös tulajdonú és egyben a közös tulajdonon belül elhelyezett különleges (4mm-nél vastagabb v. kirakat) üvegezésekKiegészítő biztosítás köthető a társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítására. E kiegészítő felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a társasház közös képviselője vagy társasház-kezelője a társasház vagyonában, illetve a tulajdonostársak tulajdonosok vagyonában és életében vagy egészségében okozott azáltal, hogy a tevékenységének szabályait vétkes módon megszegte.
Mire nem terjed ki a társasház biztosítás?
A biztosító, többek között nem téríti meg a környezetszennyezéssel, vagy a hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat, a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat, valamint a karbantartás elmulasztásával összefüggésben következtek be. Közös ingóságok vonatkozásában nem biztosíthatók például az alábbi vagyontárgyak: pénz, kéziratok, tervek, adathordozón tárolt adatállományok, érmék, bélyegek, képzőművészeti alkotások. Nem térülnek továbbá a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben tárolt, illetve tartott ingóságok kárai (kivéve szemetes edények).
Társasház biztosítás feltételei biztosítónként:
(társasház biztosítás)
Hírek