<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Wed, 17 Oct 2018 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>



2018. október 17.



Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!



Október 17.: Hedvig



Forint árfolyam október 16-án:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07




Belpolitika




Boldogan bomlaszt a Fidesz
„Nem kis munkánk volt benne, hogy egy szintre hozzuk a Jobbikot és a baloldalt és így biztosítsuk be a fölényes győzelmünket. Egyáltalán nem fogok örülni, ha a Jobbik szétesik és ez a rendszer megbomlik, mert ez nekünk egy kényelmes helyzet volt” - mondta saját választókörzetéről egy megyei jogú város volt fideszes polgármestere a Jobbik válságával kapcsolatban. Az önmagát egykor radikálisként meghatározó párt ugyanis hiába érte el eddigi legjobb eredményét, áprilisban mégis válságba sodródott. A krízist azonban a jobbikosok szerint nemcsak a vesztes választások utáni - természetesnek tekinthető - feszültség okozza, hanem a Fidesz aknamunkája is. Ezzel néhány kormánypárti képviselő is egyetértett. - Ez olyan, mint a curling: a kő tehetetlenül csúszik a jégen, miután meglökted, de alaposan rá tudsz segíteni, hogy éppen melyik követ lökje meg. Most szerintem mi egyengetjük az utat a Jobbik bomlása előtt - élt a politikus egy sporthasonlattal. Közben Volner János, a Jobbik korábbi alelnöke kedden bejelentette, kilép a pártból. Mirkóczki Ádám kommunikációs igazgató erre annyit mondott: „teátrális módon előremenekült”. Egy háttérbeszélgetésen azt is elárulta: minden pénteken úgynevezett rágalominfót tartanak, ahova kifejezetten a „valóságot meghamisító fideszes médiát” várják. - Toroczkaiék kiválása is a Fidesz műve volt, Volnerék balhéját igazából egy kicsit későbbre vártam személy szerint, de lehet, a Fideszben úgy gondolták: mostanra időzítik, hogy nehogy több szó essen a kongresszusunkon elfogadott új stratégiánkról - mondta egy jobbikos vezető. A stratégia lényege, hogy a Jobbik innentől a „rendszer ellenállóinak" definiálja magát, ez konkrét politikai tettekben még nem realizálódott. (Népszava, 2018. október 17., 1-3. oldal)




Egészségügy




Magyar egészségügyi startup cégek mutatkoztak be Berlinben
Digitális egészségügyi újításokkal foglalkozó feltörekvő magyar informatikai vállalkozások - startup cégek - mutatkoztak be kedden Berlinben az egészségipar és az élettudományok rangos nemzetközi fóruma, a Health Week keretében. Az innovatív magyar vállalkozások németországi ismertségének növelését támogató Startup Campus Berlin program szervezésében bemutatták egyebek mellett a Kinepict nevű képalkotó eljárást, amelynek révén a kisebb sugárdózissal és kevesebb kontrasztanyag felhasználásával lehet röntgenképet alkotni. Ez nemcsak a páciens, hanem az egészségügyi intézmény munkatársainak szervezetét is kíméli, és csökkenti a költségeket - hangsúlyozták a bemutatón. A fejlesztők a következő lépésben újabb befektetőket igyekeznek megnyerni, céljuk ötmillió euró (1,6 milliárd forint) tőke bevonása. Várakozásuk szerint munkájuk az úgynevezett kiszállás (exit) szakaszával fejeződik be, vagyis kifejlesztik és tökéletesítik az eljárást, amelyet végül megvásárol egy szakmai befektető, például képalkotó készülékeket vagy kontrasztanyagot gyártó cég. (profitline.hu, 2018. október 17., 04:05)


Az egészséges dolgozókkal minden vállalat nyer
- A munkáltatók is az egészségügyi rendszer részét képezik, ezért azt kérik a kormányzattól, hogy teremtse meg annak a jogi kereteit, hogy a dolgozóknak nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, prevenciós programokat adómentesen finanszírozhassák - jelentette ki Leitner György, a legnagyobb hazai magánegészségügyi vállalkozásokat tömörítő Primus Egyesület elnöke tegnap. A magyar lakosság egészségügyi, helyzetét jól tükrözi, hogy 2014 óta a táppénzen lévők napi átlagos száma 17 százalékkal 69 ezerre nőtt, egy évben pedig összesen 25 millió táppénzes napot vesznek ki hazánkban a KSH adatai szerint. - A kormány sokszor beszél arról, hogy még versenyképesebbé kell tenni a magyar gazdaságot, ám ez csak egészséges munkavállalókkal lehetséges - hangsúlyozta Leitner György. Mint mondta, a kérdés aktualitását az adja, hogy a kafetériarendszer változása miatt a jövő évtől a munkáltatók már nem adhatnak biztosítási szerkezetben kedvezményesen prevenciós és ellátási szolgáltatásokat a dolgozóiknak. - A megelőzési programok adómentessé tételével jól járna az állam, hiszen így csökkennének az egészségügyi ellátórendszer terhei, kevesebben betegednének meg, a munkavállalók magas szintű egészségügyi ellátáshoz juthatnának, a munkáltatók pedig vonzóbbá tehetnék vállalatukat a dolgozók számára - fejtette ki az egyesület elnöke. (Magyar Idők, 2018. október 17., 5. oldal)




Oktatás




Jelentősen átalakítják a Nat-tervezetet
Bemutatta tegnap az Európai Bizottság az „Education and Training Monitor 2018” című kiadványát. A 2016-os adatokat értékelő dokumentum megállapítja: hazánk az uniós átlagnál többet költött oktatásra, a béremeléseknek köszönhetően vonzóbbá vált a pedagógus pálya, és nőtt a jelentkezők száma a tanárképzésben. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár az eredmények ismertetésekor elmondta, Magyarország GDP-arányos oktatási ráfordítása 4,9 százalék volt, a teljes közkiadásoknak pedig 10,5 százalékát fordította hazánk az oktatásra, mindkét adat EU-átlag feletti érték. A pedagóguspálya vonzóbbá válása főként az óvodapedagógus és gyógypedagógus szakok esetében volt kiemelkedő, az okok között szerepel a Klebelsberg Ösztöndíjprogram és az is, hogy már nem egy, hanem hét intézményben képeznek gyógypedagógusokat. A dokumentum elismeri a kora gyermekkori nevelés fejlesztése terén tett intézkedéseket: a kötelező óvodáztatás eredményeként a 4-6 éves gyerekek 95,7 százaléka vesz részt intézményesített nevelésben, ami nem csupán az EU-átlagot haladja meg, hanem az Unió 2020-as célkitűzését is. Különösen pozitív a hátránykompenzáció, illetve az integráció tekintetében, hogy a roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, ami az európai tagállamok között is kimagasló érték. A pozitívumok között szerepel továbbá a diákok szövegértési képességének javulása, az iskolák digitalizációja, a középiskolások számára kötelező közösségi szolgálat és az ökoiskolák számának növekedése. (Magyar Hírlap, 2018. október 17., 2. oldal)




Hazai gazdaság




Bértárgyalás: felmondta a KASZ a bérmegállapodást, sztrájk is jöhet
Robbanás előtt állhat a kiskereskedelem, miután a Kereskedelmi alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) az Auchannál és a Metrónál is felmondta a hatályban lévő bérmegállapodást – nyilatkozta a szervezet elnöke az atv.hu-nak, majd hozzátette: utóbbinál már a felmondási idő le is járt, az Auchannál pedig október végén jár majd le. A két multinál egyébként az alacsony bérek, egész pontosan alapbérek miatt lehetnek problémák Karsai Zoltán szerint. Hiába vannak ugyanis plusz juttatások a két hálózatnál, munkavállalók inkább az alapbérre mennek rá. A KASZ elnöke a bérmegállapodásokról is beszélt röviden: annak aláírásakor általában az abban foglaltak az érvényesek, ugyanakkor ebben olyan kötelmek is vannak, hogy adott esetben nem lehet keményebb eszközökhöz folyamodni, legyen az egy demonstráció vagy éppen egy sztrájk. Azzal tehát, hogy a Metrónál és Auchannál felmondták ezt, keményebb tárgyalások is jöhetnek, hiszen megkötések nélkül tárgyalhatnak a következő évi bérről. Magyarul: ha megakadnának a bértárgyalások, akkor olyan eszközökhöz is folyamodhatnak, amelyek jelzésértékűek lehetnek a munkaadóknak, legyen az egy demonstráció vagy éppen egy sztrájk. Karsai azt is kiemelte: az említett multik betartották az előző évben megkötött bérmegállapodásokat, csakhogy azóta annyit változott a munkaerőpiaci helyzet, hogy a tavaly aláírt megállapodás mára már elavulttá vált. Jelenleg úgy látja a szakszervezeti vezető, hogy inkább a Metrónál lesz arra szükség, hogy a munkavállalók „megmutassák az erejüket”, és tisztességes bért kapjanak – ehhez akár a sztrájktól sem riadnak vissza. Mint mondta, a Metrónál 13. és 14. havi bér is van, ami jól hangzik. Csakhogy, ha ezt visszaosztja úgy, mintha alapbérben kapnák meg, még akkor is elmarad a bérszint a többi hasonló multinacionális cégtől. (atv.hu, 2018. október 17., 05:10)




Kis- és középvállalatok




A feldolgozóiparban dolgozó kkv-kat segíti az Ipar 4.0
A feldolgozóiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások (kkv) technológiai és digitalizációs fejlesztését szolgálja az Ipar 4.0 mintagyár országjárás európai uniós projekt, amelyet az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. valósít meg konzorciumi formában ‒ mondta Bárdos Krisztina, az IFKA ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a projekt 2,35 milliárd forint költségvetését részben a magyar állam, részben az Európai Unió finanszírozza. Az országjárás október 15-től október 26-ig tart, illetve a költségvetés része az IVSZ és az IFKA 5 közös feldolgozóiparban dolgozó mintagyárának fejlesztése is. Az Ipar 4.0 a termelési folyamatok hatékony szervezéséről szól, amelyben az eszközök önállóan kommunikálnak és összehangoltan működnek. A rendezvénysorozat nyolc megyeszékhelyet érint ‒ Eger, Szolnok, Békéscsaba, Szekszárd, Kaposvár, Szombathely, Tatabánya, Salgótarján ‒, ahol a helyi gazdasági kamarákkal közösen szervezik meg a bemutatót. (orientpress.hu, 2018. október 17., 09:02)




Mezőgazdaság




Koordinátorhálózat az agrárkamaránál
Az élelmiszeripari szereplők öt évvel ezelőtt a kötelező kamarai tagság folyományaként kerültek az agrárkamarába, és bár az elmúlt években egyre inkább integrálódtak a köztestületbe, van még teendő, hogy aktívabbak legyenek – értékelte a szakma helyzetét Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke, a kamara Ercsiben tartott sajtótájékoztatóján. Mint ismertette, a magyarországi élelmiszeripar évente körülbelül 2 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, de a hazai gazdaságban ennél nagyobb a szerepe. A megtermelt mezőgazdasági termékek 70 százaléka ugyanis a magyarországi feldolgozók üzemeiben hasznosul. A most futó 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban az ágazat lényegesen több fejlesztési forráshoz jutott – különösen a mikro-, kis- és közepes vállalkozások –, s ehhez a NAK lobbitevékenysége is hozzájárult – mondta Éder Tamás. Remélhető, hogy a végrehajtott és zömében folyamatban lévő fejlesztések eredményeként valóban növekszik a hatékonyság – tette hozzá. Ahhoz azonban, hogy a fejlesztési források tényleg jól hasznosuljanak, és versenyképesebbé váljanak az ágazati szereplők, tudásra is szükség van, ezért az ágazat fejlődésében a technológiai, szabályozási és piaci ismeretek megléte kiemelkedő szerepet játszik – hangsúlyozta Éder Tamás. A NAK ezért indította el 2017-ben a Tanuljunk együtt! című programsorozatát, amely több ágazatban is ismereteik bővítésére adott lehetőséget tagjainak. (Világgazdaság, 2018. október 17., 4. oldal)


Hamarosan utalja a pénzt a Magyar Államkincstár
Az idén sem marad el az agrártámogatások előlegkifizetése. A gazdálkodók egy hektár után 32,5 ezer forintos területalapú és 18,4 ezer forintos zöldítési támogatásra számíthatnak a következő hetekben. A Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú összeg teljes kerete 231,13 milliárd forint. A gazdálkodók által még tavasszal benyújtott kérelmek ellenőrzését követően a Magyar Államkincstár mintegy 4,97 millió hektár után fizethet. Ezt egészíti ki az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó hozzájárulás. A sokak által csak zöldítési támogatásként ismert jogcím kerete 130,7 milliárd forint. Az agrárminiszter rendelete szerint a fiatal gazdálkodók is kaphatnak idén előleget, amelynek mértéke hektáronként 15 417 forint. Az ifjú földműveseknek járó többlettámogatás összege az idén 3,78 milliárd forintra rúg, amely 171797 hektár között oszlik meg.
A termeléshez kötött támogatások esetében sem kell lemondaniuk a gazdálkodóknak az előlegről. (Magyar Idők, 2018. október 17., 13. oldal)




Turizmus




Valódi fűszere lehet Európának Budapest
A célunk az hogy Magyarország 2030-ig Közép-Európa vezető turisztikai térsége legyen – közölte tegnap Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, a turizmus lényege, hogy más ország fiait-lányait ide vonzza, a nemzetközi reflektorfény ezt a figyelmet ránk irányíthatja. Nekünk pedig fontos, hogy a hozzánk látogatók később is visszatérjenek. - A világ egy könyv, és aki nem utazik, csak egy lapját olvassa – mondta beszédében Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Emlékeztetett, egy évvel ezelőtt mutatták be a Magyar Turizmus „nagykönyvét”, a turizmusfejlesztési stratégiát, amely 2030-ig egyfajta zsinórmértékül szolgál a turizmus-vendéglátás területén dolgozók számára. Közölte, a turizmus mutatószámai 2010 óta folyamatosan, évről-évre nőnek, az ágazat teljesítménye évek óta az európai uniós és a világátlagot meghaladó mértékben emelkedik. A rendezvényen Pro Turismo díjjal ismerték el a turizmusban kiemelkedő szakembereket, valamint bemutatták Magyarország új országmárkáját is. (Magyar Hírlap, 2018. október 17., 9. oldal)




Pénzügy




Méretes MNB-bírságot kapott az Allianz
Az MNB összesen 125 millió forint bírságot szabott ki az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-re, egyebek közt a biztosító belső kontrollrendszerét, kiszervezési tevékenységét, közvetítői nyilvántartását, kgfb-állománykezelését, IT-biztonságát, illetve - több üzletágban - az ügyfélszerződései tartalmi elemeit érintő jogsértések miatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres ellenőrzései keretében (korlátozott) átfogó vizsgálatot folytatott az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél. A vizsgálat a 2014. december 3.-től 2018. május 28-ig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több jelentős hiányosságot is azonosított, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését. Az MNB több hiányosságot is feltárt az Allianz Biztosító belső kontrollrendszerénél. A biztosító belső ellenőrzési területe funkciójával össze nem egyeztethető tevékenységet is végzett, illetve - a szervezeti hierarchia és a felelősségi körök nem megfelelő kijelölése miatt - sérült a kockázatkezelési és megfelelőségi (compliance) terület jogszabály által előírt függetlensége is. A biztosító - téves jogértelmezése miatt - nem minősített kiszervezésnek egyes, általa végzett ilyen jellegű tevékenységeket. Emiatt azoknál nem alkalmazta a kiszervezésre vonatkozó (jegybanki bejelentésre, kötelező tartalmi elemekre stb.) és e működés biztosítékaiul szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, s nem rendelkezett elkülönült kiszervezési nyilvántartással sem. Számos eljárási, adatnyilvántartással és rögzítéssel (regisztrációval) kapcsolatos hibát talált az MNB az Allianz Biztosító biztosításközvetítői nyilvántartásainál is. (portfolio.hu, 2018. október 17., 09:41)


Nagyon viszik a hiteleket
Mintegy 53 ezer lakáshitel kapott engedélyt összesen 404 milliárd forint értékben az év első felében - olvasható a statisztikai hivatal Lakossági lakáshitelezés című kiadványában. Az összegzés szerint 2017 első hat hónapjához képest az engedélyezett kölcsönök száma 18 százalékkal, összege csaknem 40 százalékkal emelkedett. 2018 közepére az egy engedélyezésre jutó átlagos hitelösszeg 7,6 millió forintra nőtt, ami egymillióval több az egy évvel korábbinál. A folyósítás szintén jelentősen bővült: számuk éves összevetésben tizedével, összegük csaknem felével, 390 milliárd forintra nőtt. A hiteleket elsősorban használt lakás vásárlására fordították az ügyfelek, de az építéshez és az új lakás vételéhez nyújtott kölcsönöknél is megfigyelhető volt a bővülés. Kismértékben emelkedett a teljes lakáshitel-állomány, a 2018. június végi 3140 milliárd forint a bruttó hazai termék, vagyis a GDP 8,2 százalékát tette ki. Míg 2010 és 2016 között évről évre csökkent a teljes hitelállomány összege, a tendencia 2017 végére megfordult. Az azóta bekövetkező növekedés mértéke ugyanakkor meg sem közelíti a 2002-2010 közötti évek látványos felfutását: a teljes hitelállomány 2018 első fél évében alig nyolc százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A teljes állományon belül az állami támogatás nélküli kölcsönök aránya meghaladta a nyolcvan százalékot. A hitelállomány 57 százaléka a bankoknál koncentrálódott, 28 százaléka volt jelzálog-hitelintézeteknél és 12 százaléka a mostantól állami támogatás nélkül maradó lakás-takarékpénztáraknál. A 2018-as új minősítési kategóriák alapján a teljesítő kölcsönök aránya meghaladta a 95 százalékot, a nem teljesítőké alig több mint négy százalék volt. (Magyar Idők, 2018. október 17., 16. oldal)





]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1057435