<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Fri, 14 Dec 2018 00:00:00 +0100<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>



2018. december 14.



Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!



December 14.: Szilárda



Forint árfolyam december 13-án:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07




Belpolitika




Lenullázná a Momentumot és a Párbeszédet az ÁSZ
Bukhatja az állami támogatását, vagyis lényegében a megszűnés szélére kerülhet két ellenzéki párt, a Momentum és a Párbeszéd. Az Állami Számvevőszék ugyanis olyan jelentéstervezetet küldött a két pártnak, amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését - értesült az Index. A Momentum szerint számtalanszor jelentkeztek az ÁSZ-nál, amely nem tűnik együttműködőnek. A Párbeszéd pedig a héten leadott minden számlát, és reménykedik. A Momentum november közepén kapta meg az ÁSZ-jelentés tervezetét a kampánypénzek ellenőrzéséről. Ebben az ÁSZ azt állapította meg, hogy a Momentumnak járó "költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható". Az ÁSZ ezt arra alapozta, hogy a Momentum nem bocsátott az ellenőrök részére adatokat, a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, így "a támogatás felhasználása nem volt szabályszerű". Az ÁSZ emellett kifogásolta, hogy a párt elérhetetlen a székhelyén, ami meghiúsítja az ellenőrzést. Az ÁSZ az Indexnek azt írta, hogy a jelentéstervezet nem a nyilvánosságnak szól, és azt csak az ÁSZ hozhatja nyilvánosságra. De elárulták, hogy jelenleg a számvevőszék a Momentum elnökének észrevételeit értékeli, amelyeket a jelentéstervezetre küldött. (index.hu, 2018. december 14., 07:04)


Nyomozás indult a Jobbik gyanús pénzei miatt
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) bűnügyi igazgatósága a Jobbik korrupciógyanús pénzügyei miatt két személy feljelentése alapján, amelyet ismeretlen elkövetők ellen tettek - értesült a Magyar Idők. A nyomozó hatóság a napokban a feljelentőkel tudatja elsőként, hogy milyen. bűncselekmény miatt folytatnak vizsgálatot, s ekkor kiderülhet az is, hogy a feljelentéskiegészítés részeként szerzett adatok alapján felmerült-e a költségvetési csalás, illetve a pénzmosás gyanúja. Mint ismert, az ősz folyamán először "Szabó Balázs volt szekszárdi jobbikos fordult a Legfőbb Ügyészséghez pártja botrányával összefüggésben, mert tudomására jutott, hogy a Jobbik feltehetően Simicska Lajostól úgy kapott pénzt, hogy azt Szabó Gábor pártigazgató a regionális igazgatókon keresztül juttatta el a tagokhoz, akiknek kisebb összegekben kellett befizetni a pénzeket a Jobbik kasszájába. Szabó Balázs szerint országos szinten akár százmillió forint is kerülhetett így a Jobbikhoz. Korábban azt is elmondta, több regionális igazgatóval együtt legalább tizenöten meg tudják erősíteni állításait, amennyiben tanúként idézik be őket a nyomozás alatt. (Magyar Idők, 2018. december 14., 2. oldal)




Egészségügy




A kormány új egészségpolitikát alapoz meg
A kormány új egészségpolitikát alapoz meg azzal, hogy a figyelem a betegségek megelőzésére irányul, a cél az, hogy a betegséget okozó tényezőket kiiktassuk az életünkből - mondta az emberi erőforrások minisztere a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet területén épülő új szakrendelő alapkőletételén pénteken. Kásler Miklós kiemelte, az egészség helyreállítása és épp ilyen fontos, ezért költött a kormány az elmúlt években 500 milliárd forintot fordított a vidéki egészségügyi ellátás fejlesztésére. Hozzátette, az Egészséges Budapest Program keretében pedig további 700 milliárd forintos állami forrás áll rendelkezésre a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátásának javítására. Bodnár Attila, a kórház főigazgatója úgy fogalmazott, a mintegy hétmilliárd forintosból felépülő szakrendelő mérföldkő a kórház és az itt lakók életében. (echotv.hu, 2018. december 14., 12:20)


"Lassan ugyan, de nő az itthon karriert építő orvosok száma"
Interjút adott a Magyar Hírlapnak az új egészségügyért felelős államtitkár, Horváth Ildikó, akit nemrég neveztek ki a posztjára. Elődje, Nagy Anikó szűk négy hónap után távozott. Horváth a lapnak azt mondta, hamarosan konkrét lépések is történnek a sürgősségi ellátás átalakításának érdekében, a kormány ugyanis azt szeretné elérni, hogy négy óránál többet senkinek se kelljen várnia a sürgősségi osztályokon az ellátásra, így ehhez fogják igazítani a finanszírozást is. - A lényeg, hogy ellátatlanul senki ne távozzon, ugyanakkor azt sem szeretnénk, hogy a kisebb esetek ráterhelődjenek a szakmailag magasan képzett, maguk mögött komoly technikai tudást mozgató emberekre, akiknek traumás, akut helyzetekben kell helytállniuk - mondta Horváth, utalva arra, hogy a nyugati országokban a sürgősségi osztályokra érkező, de sürgősségi ellátást nem igénylő betegekkel egy háziorvosokból, mentőtisztekből álló csapat foglalkozik, így a komolyabb, sürgősebb esetekre több idejük jut az orvosoknak. Ugyan az államtitkár szerint éppen ilyen, kevésbé súlyos esetekkel foglalkoznak a háziorvosi ügyeletek is, de a betegek nagy része mégis kikerüli ezt a „szintet”, és egyből a kórházba megy, ha rosszul érzi magát. Horváth szerint már itthon is vannak példák arra, hogy a háziorvosi ügyelet és a sürgősségi ellátás egy helyen működik. A szakemberhiánnyal kapcsolatban Horváth Ildikó azt mondta, hogy az előfordul, hogy valahol aránytalanság van, ezt mindenképpen meg kell oldani. Ezen kívül lassan, de növekszik az orvosok száma, kevesebben mennek el külföldre. A nővérek esetében szerinte eleve kicsi a külföldre vándorlás, ott más a probléma. Család mellett ápolónak lenni nagyon nehéz pálya, ezért igyekszünk ezt valahogy kompenzálni a fizetések emelésével, ösztöndíjakkal, plusz bölcsődei, óvodai helyekkel, hogy munka mellett könnyebb legyen a gyermeknevelés. Az államtitkár szerint a korábban megjelent hírekkel ellentétben nem szűnik meg a budapesti Merényi kórház pszichiátriája. Horváth kijelentette, a fővárosi pszichiátriai ágyak száma változatlan marad. A kórházi fertőzések számával kapcsolatban azt mondta: Magyarország minden híresztelés ellenére jól áll ezen a téren. Szóba került kórházak finanszírozása is. Ezzel kapcsolatban Horváth Ildikó elmondta: a kormány azonnali ötvenötmilliárd forintot biztosít a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók működési támogatására. (Magyar Hírlap, 2018. december 14., 4-5. oldal)


A felnőttkorba lépett a gyermekszívközpont
Tizennyolc éve nyílt meg a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) Gyermekszívközpontja, amely a gyermekkardiológiában és gyermekszívsebészetben a legmagasabb szintű ellátást nyújtja az országban. Andréka Péter, a GOKI főigazgatója az ez alkalomból tartott tegnapi rendezvényen elmondta: a gyermekellátás mindig része volt a kardiológiai intézetnek, azonban 2000-től külön központként működve lefedik a gyerekkori szívproblémák gyógyításának teljes spektrumát. Ablonczy László, a gyermekellátásért felelős orvos igazgató arról beszélt, hogy az elért eredmények és a szakmai fejlődés az ellátás centralizációjának és az erős humán erőforrásnak köszönhető. Felidézte: mérföldkő volt a gyermekszív-transzplantációs program 2007-es elindítása, majd a gyerekkori műszívkezelés lehetőségének biztosítása. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár - megköszönve az orvosok és szakdolgozók munkáját - azt mondta: az intézet a hazai kardiológia zászlóshajója. Azon dolgoznak, hogy a gyermekszívközpont tovább tudjon fejlődni. Magyarországon évente 850-900 gyerek veleszületett szívhibával jön világra, a betegek több mint 80 százaléka szívműtétet vagy szívkatéterbeavatkozást igényel. A centrumban mára évi 250 szívkatéteres beavatkozást végeznek. (Magyar Idők, 2018. december 14., 4. oldal)




Hazai gazdaság




Magyarország továbbra is vonzó az osztrák leányvállalatok számára
A magyarországi osztrák leányvállalatok több mint 80 százaléka szerint Magyarország gazdaságilag tovább javult, vagy legalábbis ugyanolyan vonzó, mint egy évvel ezelőtt, 73 százalékuk további beruházásokat tervez Magyarországon - derül ki az Advantage Austria éves felméréséből. Az Osztrák Nagykövetség kereskedelmi osztályának közleménye szerint az idén harmadik alkalommal összeállított ABC-indikátor keretében a Magyarországon megtelepedett osztrák cégek vezetőit kérdezte meg az általános hangulatról, reformjavaslatokról, várható beruházásokról. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is több mint száz cég vett részt a felmérésben. A megkérdezettek 43 százaléka szerint a gazdasági helyzet az elmúlt egy évhez képest javult, további 40 százalék pedig legalábbis ugyanolyannak, azaz stabilnak értékelte. A válaszadók 63 százaléka 2019-re 6 százaléknál nagyobb bérnövekedéssel számol. A megkérdezettek 73 százaléka további beruházásokat tervez Magyarországon. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is meghatározó a régióban és Magyarországon egyaránt. A cégek következő évre vonatkozó várakozásai nagyjából fedik egymást a korábbi évek, valamint a teljes közép-kelet-európai régióban végzett felmérések eredményeivel. A döntő többség növekedést vár az árbevétel (64 százalék), a megbízások (52 százalék) és a kapacitáskihasználtság (50 százalék) területén, míg a munkavállalók száma és a beruházások mértéke a várakozások szerint nagyjából az eddigi szinten fog maradni. Előbbire magyarázat lehet a szakképzett munkaerő egyre jelentősebb hiánya. (profitline.hu, 2018. december 14., 08:30)




Vállalatok és piacok




Négyszáz fős leépítés és 6 százalékos béremelés a Magyar Telekomnál
A Magyar Telekom 400 fős létszámleépítésről és átlagosan 6 százalékos bérfejlesztésről állapodott meg a vállalatnál működő érdekképviseletekkel - közölte a cég. Mint írták, a társaság 400 anyavállalati munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséről állapodott meg az érdekképviseletekkel, az érintettek jelentős része várhatóan 2019 első negyedévében távozik a cégtől. A végkielégítéssel kapcsolatos költségek megközelítőleg 4,3 milliárd forintot tesznek majd ki, amelynek nagy részét szintén 2019. első negyedévben könyvelik le. A társaság nem vezető beosztású munkavállalói 2019. április 1-jétől átlagosan 6 százalékos bérfejlesztésben részesülnek. Az intézkedések, valamint a javadalmazási struktúrában elfogadott egyéb módosítások következtében, a végkielégítések nélkül számolt anyavállalati személyi jellegű költségek várhatóan 4 százalékkal csökkennek majd 2019-ben 2018-hoz képest. (hrpotal.hu, 2018. december 14., 11:37)


Felszámolják a Traubi-gyártót
Felszámolják a Traubisodát több mint húsz éve gyártó debreceni Ráthonyi Kft.-t - hívja fel a figyelmet a napi.hu. A helyzethez a lap kutatásai szerint egy üzemcsarnok-építéssel kapcsolatos anyagi viták vezettek. Az árverésen a telephelyért és a védjegyekért 1,1 milliárdot kérnek. A cég tulajdonosa, Ráthonyi Sándor korábban évtizedes, szövevényes jogi eljárások révén eltiltatta Salamon Berkowitz magyar származású vállalkozót a hasonló márkanév alatt futó, nosztalgikus érzéseket keltő üdítőital balatonvilágosi előállításától. (Népszava, 2018. december 14., 6. oldal)




Mezőgazdaság




Megugrott a zöldségek, gyümölcsök ára
Októberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva az előző havi 6,2 százalékos emelkedés után. A növényi termékek ára 9,7 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 2,2 százalékkal csökkent - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A gabonafélék ára 13,4 százalékkal nőtt, ezen belül a búza ára 21, a kukoricáé 5,4 százalékkal. A gyümölcsök ára 25,6 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 41 százalékkal, a szőlő ára pedig 18 százalékkal lett alacsonyabb. A zöldségfélék ára 33,5 százalékkal emelkedett. Az élő állatok ára 2,6 százalékkal csökkent, ezen belül a sertésé 5,5 százalékkal esett vissza, miközben a baromfié 1,2 százalékkal emelkedett. (vs.hu, 2018. december 14., 09:44)


Egyre több család kosarába kerülnek növényevő halak
Az idén sem kell a tavalyinál mélyebbre nyúlnia a pénztárcájába annak, aki jó minőségű magyar halat szeretne az asztalra tenni az ünnepek alatt. Bár az idén jelentősen emelkedtek a termelési költségek, a végtermék, vagyis a halhús árában csupán néhány százalékos drágulást lehet tapasztalni. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója a Magyar Időknek elmondta: az aszály miatt a tógazdaságoknak jelentős vízutánpótlásra volt szükségük, ami a nemrégiben bevezetett vízdíj miatt jelentősen növelte a költségeiket. Emellett a minimálbér-emelés miatt drágult a munkaerő, a nyári betakarítású gabonáknál pedig a szűkebb hozam miatt szintén felfelé ívelő árak a takarmányozás költségét is megemelték. Ehhez jön hozzá a szállítás díja, ami a gázolaj drágulása miatt szintén magasabb árat indokolna a végterméknél. - Az országban nem egyforma áron kapható a hal, ott például, ahol közel vannak a tógazdaságok, olcsóbban juthatnak hozzá a halhúshoz a fogyasztók, mint az olyan településeken, ahová messzebbről kell szállítani a terméket. Ugyanakkor minden esetben tíz százalék alatt maradt az áremelés - fogalmazott. Majd hozzátette: mindez a forgalmi adó idei csökkentésének köszönhető. Ha ugyanis nem mérsékli a kormány 27-ről 5 százalékra az áfát a fogyasztók jóval drágábban vásárolhatnának halat karácsonykor. A kínálattal egyébként az idén sem lesz probléma, minden piacon és a legtöbb boltban is kapni a friss árukból, ahogyan a tógazdaságok mindegyikénél is vásárolható hal. A szezon ebben az évben - a nehézségek ellenére - kiválóan sikerült, mennyiségében és minőségében is bőven van hal a piacon. Az elmúlt évekhez képest a ragadozó és növényevő halakból is több kerülhetett a boltokba. (Magyar Idők, 2018. december 14., 12. oldal)




Építőipar




KSH: októberben 18,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés
Októberben az építőipari termelés 18,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 15,7, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz mérve az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 0,5 százalékkal emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - fűzték hozzá. A megkötött új szerződések volumene 11,4 százalékkal haladta meg a tavaly októberieket, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,5 százalékkal kisebb volt. Októberben ipari és egészségügyi épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket. Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 40,3 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 53,0 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év októberében volt. Az év első tíz hónapjában építőipari termelés 22,2 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése 15,9 százalékkal, az egyéb építmények építése 31,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (webradio.hu, 2018. december 14., 09:00)




Ingatlanpiac




Drágább lett a kedvelt pesti agglomeráció
A fővárosi árrobbanás nyertesei az agglomerációs települések, ismét egyre többen döntenek a kiköltözés mellett. Budapest környékének népszerűségét az országon belüli vándorlás is növeli: a térség igen vonzó a számtalan munkalehetőség és a magas színvonalú szolgáltatás miatt. A beköltözők előszeretettel választják a nyugalmasabb, néha akár falusias környezetet, ahol megfizethető áron vásárolhatnak ingatlant. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint ugyanakkor nagy a szórás a pesti oldal és elővárosi települései között: van, ahol az átlagos négyzetméterár jó néhány budapesti kerületét is meghaladja, néhol pedig csupán fele a legolcsóbb fővárosi kerület, Soroksár árainak. Az élmezőnyben a Dunakeszi járás három települése - Dunakeszi, Göd és Fót - található bőven 350 ezer forint fölötti átlagos négyzetméterárral. A három település népszerűségének egyértelmű oka a kiváló közúti és vasúti közlekedés, az iskolák mellett ráadásul számos szolgáltatás, üzletek és vendéglátóhelyek állnak az ott élők rendelkezésére. A kedvező adottságok nemcsak a beköltözők, hanem a befektetők figyelmét is felkeltették. Dunakeszin a lakások négyzetmétere 434 ezer forintba kerül, az átlagot a számos új építésű sor-és ikerház húzza fel. A kereslet is óriási, hiszen csak az elmúlt egy évben 21 százalékkal nőttek az értékesítési árak a járásban. A pesti oldalon ennél csak a Monori és Vecsési járásban volt nagyobb mértékű a drágulás. (Magyar Idők, 2018. december 14., 12. oldal)




Pénzügy




Másfélszeresére nőtt idén a személyi kölcsönök piaca
Ugrásszerű növekedést produkált idén a lakossági hitelpiac, ezen belül is a lakáshiteleké és a személyi kölcsönöké a főszerep. Előbbieknél az új szerződések összege 720 milliárd forintra rúgott az év első 10 hónapjában, ami 35 százalékos éves bővülést jelent. A személyi kölcsönök ennél is tempósabb, 50 százalékos növekedést értek el, ez 383 milliárd forint új kihelyezésnek felel meg. A BankRáció.hu az idén több ezer személyi kölcsönt felvevő ügyfélnek segített a hitelfelvételben és ezek alapján összeállította az öt legfontosabb szempontot, amelyet figyelembe kell venniük az érintetteknek, hogy elkerüljék a későbbi problémákat. Sokszor előfordul, hogy a hitelfelvevők nem számolnak a járulékos költségekkel, ezáltal alulbecsülik a hitelösszeget. Például lakásvásárlás utáni felújításra nem mindig marad pénz. Ahogy előfordulhat az is, hogy felújítási költségek a munka közben megemelkednek. Arra is volt példa, hogy valaki a lakás vételárát személyi kölcsönből pótolta ki, de az illetékkel nem kalkulált. A kölcsönigénylés előtt érdemes mérlegre tenni a havi bevételeket és kiadásokat. Sőt, váratlan kiadásokkal is számolni kell és ezektől függően kell meghatározni a hitel és a havi törlesztés összegét. Mégpedig úgy, hogy extra kiadás esetén se jelentsen gondot a hitel visszafizetése. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője megemlítette, eleve van egy jogszabályi korlát, amely szerint a nettó jövedelem maximum 50 százaléka, 400 ezer forintos havi bevételnél a 60 százaléka mehet hiteltörlesztésre, de nem jó megoldás teljesen kifeszíteni a költségvetést, inkább 30-40 százaléknál érdemesebb meghúzni a plafont. (biztositasiszemle.hu, 2018. december 14., 11:00)


Jól működik a bankrendszer
Az egyre javuló gazdasági teljesítménnyel együtt járó hitelélénkülés nem jár a túlhevülés kockázatával, így jelenleg nincsenek rendszerszintű kockázatok, amelyek miatt számottevő piacszabályozói intézkedésre lenne szükség - mondta tegnap Szombati Anikó, Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank legújabb makroprudenciális jelentésének bemutatóján. Elmondása szerint a 2015 óta alkalmazott adósságfék-szabályok, amelyek a háztartási hitelezés egészséges szerkezetének fenntartását és a háztartások túlzott mértékű eladósodásának megelőzését szolgálják, idén a hitelezés dinamikus bővülésével párhuzamosan is hathatós védelmet biztosítottak a túlzott eladósodás ellen. Októbertől az adósságfékszabályok a háztartások kamatkockázatát is figyelembe veszik, így a rövidebb kamatperiódusú, változékonyabb törlesztőrészletű jelzáloghiteleket csak nagyobb jövedelem mellett lehet felvenni. Az eddigi tapasztalatok szerint a módosítás hatékonyán mérsékli az ügyfelek kamatkockázatát, és a piaci szereplők megfelelő módon alkalmazkodtak a módosult elváráshoz - mondta Szombati Anikó. (Magyar Idők, 2018. december 14., 14. oldal)






]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1058965